cdbhvarazsfirka

Mikor azt állítom,  hogy az olvasás hasznos, jó időtöltés, akkor azzal már senkinek sem mondok újat.  Írtam már arról, hogy az olvasás milyen jó terápia és milyen hatékony stresszcsökkentő is egyben.

Sok tanulmány bizonyította már, hogy az olvasás segíti az agy hatékonyabb működését az öregedés során. Egy tanulmány szerint, a rendszeresen olvasó idős embereknek 2,5-szer kisebb az esélyük, hogy kialakuljon náluk az Alzheimer kór, mint korcsoportjukban átlagosan.

Mégsem mondhatjuk azonban, hogy az olvasás minden formája ugyanolyan....

♦

Mióta 2007-ben kijött az első Kindle, az e-könyvek és nyomtatott könyvek előnyeit és hátrányait hangoztató viták száma is erőteljesen megnövekedett, nem beszélve a feszültségről a valamelyik mellett határozottan állást foglaló olvasók között. Sokan sokféleképpen vélekedtek e témában, s sokféle érvet felhoztak, most azonban a tudomány és különböző tanulmányok úgy tűnik, hogy a nyomtatott könyvek mellett foglaltak állást.

Egy 2014-es tanulmány szerint azok, akik egy misztikus novellát e-könyv olvasón olvastak, sokkal rosszabbul emlékeztek az események sorrendjére mint azok, akik ugyanazt a történetet nyomtatott formában olvasták.

A norvég Stavanger Egyetemvezető kutatója, Anne Mangen szerint az e-könyv olvasó nem biztosítja a történet mentális újraépítéséhez ugyanazt a segítséget, melyet egy nyomtatott zsebkönyv ad.

Agyunk eredetileg nem az olvasásra lett kitalálva, de idővel alkalmazkodott hozzá és új mechanizmusokat hozott létre a betűk és szövegek hatékony, olvasóbarát értelmezéséhez, mivel az agyunk számára nagyon is fontos az információk térbeli elhelyezkedése és térben való megtapasztalása.

Amikor az e-könyvek olvasói megpróbálják újrateremteni a lapozás élményét, a képernyő csak egy virtuális oldalon létezik. A felmérések szerint ez negatív hatással van az olvasókra. A visszalapozás és a szöveg fizikai érzékelésének hiánya, a tény, hogy nincs lehetőség apró jegyzetek készítésére, szamárfülek hajtására, limitálja az olvasó érzékszervek általi megtapasztalását és ezáltal lecsökkenti a szövegre való hosszútávú emlékezés lehetőségét.

Az interneten való olvasás előtt az agy lineáris módon olvasott, s ahhoz, hogy emlékezzen bizonyos információk elhelyezkedésére a könyvben, kulcsfontosságúak voltak az egyéb érzékszervek által begyűjtött adatok is.

Mivel egyre többet használjuk a képernyőket olvasáskor, az olvasási szokásaink is ehhez kezdtek el alkalmazkodni, ami azt jelenti, hogy átfutunk a szövegeken, ahelyett, hogy igazán elmélyednénk bennük.

Egy 2006-os tanulmány szerint az emberek a képernyőn F-alakban olvasnak, vagyis először elolvassák a teljes felső sort, de ezután csak átsiklanak a szövegen, s azt is főképp csak az oldal bal széle mentén. Ez a fajta nem-lineáris olvasási technika csökkenti a szövegértést és még meg is nehezíti a koncentrálást a következő alkalommal, amikor leülünk, hogy egy hosszabb szöveget elolvassunk.

A Tufts Egyetem egyik tudósa, Maryanne Wolf szerint a felületes olvasás negatív hatással van ránk, mely főleg akkor mutatkozik meg, mikor igenis rá vagyunk kényszerítve egy feladat megoldása miatt, hogy mélyebben dolgozzunk fel egy adott szöveget. Az emberek egyre nehezebben élik meg, mikor le kell ülniük és bele kell mélyedniük egy regénybe, ennek eredményeképpen pedig néhány kutató és irodalomkedvelő egy “lassú olvasási” mozgalmat indított, hogy ellensúlyozzák az olvasással kapcsolatos nehézségeket.

A lassú olvasás szószólói azt ajánlják, hogy naponta legalább 30-45 percet olvassunk, távol a modern technológia által kínált figyelemelterelő lehetőségektől. Ha így teszünk, agyunk újból hozzászokhat a lineáris olvasáshoz. A lassú olvasás szokássá tételének számos pozitív hatása van, köztük a stressz csökkentése és a koncentrálóképesség javítása.

Forrás: http://konyvtenger.hu/