Az írók mindig is kedvelték a mély drámával megspékelt szerelmi történeteket, ahol alapvető konfliktusforrásként legalább egyszer, de akár többször is alkalmazható az igazán hatásosnak bizonyuló érzelmi háromszög. Hiszen ha belegondolunk, nincs is annál nagyobb feszültségkeltés, mint mikor a főhős két teljesen eltérő, de a maga nemében szinte egyformán vonzó életre is vágyik.
Nézzünk hát néhány példát, milyen fantasztikus könyveket is tett híressé a fentebb említett népszerű technika.
∼
Stephenie Meyer : Twilight – Alkonyat
Forks fölött mindig felhős az ég. Bella Swan, az érzékeny, zárkózott lány afféle önkéntes száműzetésre ítéli magát, amikor ide költözik apjához. Bella alapjáraton is mágnesként vonzza a bajt, ezúttal azonban nem csak a „mindennapi” csetlések-botlások fenyegetik. Hanem Ő… Ő, akinek aranyszín szeme van, titokzatos, szeszélyes, kiszámíthatatlan, félelmet keltő és biztonságot sugárzó. Ő, akit Edwardnak hívnak, mint valami ódivatú regény hősét. Ő, aki megmenti az életét. Ő, aki mégis a legnagyobb veszélyt jelenti Bella számára. Az indián rezervátumban furcsa, félelmetes mesék keringenek. És egy nap a legenda megelevenedik.
¨
De a szerelem legendájának itt is több szereplője van. Bella szinte az esküvő pillanatáig őrlődik Edwardhoz és Jacobhoz fűződő igen erős érzelmei között. Végül feloldást nyer a konfliktus, így a drámai végkifejlet logikus végformát kap, magyarázatot adva a korábbi erős kötődésekre, anélkül, hogy a szereplőknek kellene megadniuk a logikus választ.
John Updike : Gyere hozzám feleségül
Jerry Conant szereti Sally Mathiast - de Sally nem a felesége, Sally szereti Jerry Conantot - de Jerry másnak a férje. Számtalanszor megírt téma: szerelmi háromszög, szerelmi négyszög, válás...
¨
A könyv azonban mást mond a szerelemről, azt, hogy ez nem két ember magánügye, hogy van felelősség is, sőt hogy a szerelem maga sem egyértelmű érzés. Jerry is, Sally is tétován bolyong abban a "morális félhomályban", amit a lelkiismerete, neveltetése ellen lázadó érzelmei borítanak rá, bolyong, de nem talál kiutat, a hagyományos kötöttség nem elég erős, hogy szerelmét lehűtse, a szerelem nem elég erős, hogy e félhomályt eloszlassa. Az élet nem fekete-fehér, mint a sakktábla, nincsenek szigorú szabályai - mindössze egy biztos: minden emberi kapcsolat, férj-feleség-szerető, szülő és gyermek kapcsolata egyaránt bonyolult, s mind fájdalmat rejt - a sérült lelkiismeret elkerülhetetlen fájdalmát.
Daniel Glattauer : Gyógyír északi szélre
Emmi Rothner és Leo Leike ugyanolyan hétköznapi ember, mint bárki más. Mindkettejüknek megvan a maga napi rutinja, Emmi esetében például a többszöri levelezés a Like magazinnal, hogy lemondhassa az előfizetését. Csakhogy elgépeli a címet, így a Like magazin helyett Leo Leikénél kötnek ki a felháborodott e-mailjei.
¨
Emmi és Leo tehát nem az ismerkedés szándékával kezd beszélgetni egymással. Kissé gyerekes módon indul a kálvária. Emmi tipikus szószátyár, aki mindig úgy érzi, tudja, hogy mit kell mondania. Biztos családi háttere, férje és gyereke van, mégis vágyik valami újra. Számára Leo csak egy a lehetséges alternatívák közül, akinek a segítségével kitörhet az eseménytelen életéből. Túlságosan éretlen és meggondolatlan ahhoz, hogy komoly érzelmeket fejezzen ki, a félszeg, magának való Leo mégis pont emiatt szeret belé. Leo nem híve az internetes ismerkedésnek, főleg azért, mert személyesen sem teljesít túl jól ezen a terepen. Meg van elégedve az életével, vagy legalábbis nem annyira aggódó típus, hogy kétségbe essen az őt érő új impulzusoktól. Emmivel való társalgása azonban akaratlanul is felkavarja a mindennapjait..
Alessandro Baricco: Selyem
Míg a házas Hervé Joncour teste évente megjárja a franciaországi Lavilledieu és a japán Shirakawán is túli városka közti távolságot, sokkal nagyobb utat jár be lelke, melynek nincs többé nyugalma attól a pillanattól kezdve, hogy ránéz egy valószerűtlen szempár Hara Kei otthonában. És amíg olvassuk évenkénti útjának történéseit, azt hisszük, megfejtettük a selyem titkát. Azt hisszük, felfogtuk, hogy a selyem tulajdonképpen Hervé Joncourról szól, és az ő örök vágyódásáról, és arról a különös fájdalomról, ami bejárja egész testét, mert tudja, milyen „belehalni a vágyódásba olyasmi után, amit soha nem fog az ember átélni..
¨
"Minden történetnek zenéje van. Ennek fehér zenéje. Ez fontos, mert a fehér zene különös muzsika, időnként zavarba ejtő: halkan szól, és lassan kell táncolni rá. Ha jól játsszák, olyan, mintha a csönd szólna, s akik szépen táncolják, úgy tűnik, meg sem mozdulnak. Átkozottul nehéz a fehér muzsika. Sok hozzáfűznivalóm nincs. Talán jobb, ha tisztázom még, hogy tizenkilencedik századi történetről van szó: fontos, hogy senki se várjon repülőgépeket, mosóautómatákat és pszichiátereket. Nincsenek. Bár ma se volnának."
¨
Alessandro Baricco 1958-ban született Torinóban. Harmincegy évesen, első regényével kezdte gyűjteni a díjakat. Három regénye után van egy francia és egy olasz díja, köztük a legrangosabb, a Viareggio-díj. jelen regényét valamennyi világ- és sok kis nyelvre lefordították. Most magyarra.
Füst Milán : A feleségem története
A feleségem története, nemcsak a magyar irodalom kiemelkedő regénye. A mű európai hírnevet és rangot szerzett magának, tizennégy nyelvre fordították le, és valamennyi kritika megemlíti kivételes erényeit. Miben rejlik Störr kapitány, a holland hajós történetének varázsa? A házasság, a szerelem, a féltékenység a világirodalom örök témái közé tartozik. Azt hihetnénk, mindent megírtak már erről. A feleségem története mégis valami újat, ki nem mondottat és valamennyiünk által csak homályosan érzett igazságokat közöl a legnagyobb érzésről, mely embernek adatott.
¨
Störr kapitány szerelemféltése, feleségével kapcsolatos aggodalmai, gyanakvásai a szoknyaügyekben járatlan férfi kálváriájának megannyi stációján vezetik végig az olvasót. Az emberi lelket ismerő író feltárja előttünk a szerelem titkait, a férfi és nő kapcsolatának soha meg nem oldható ellentmondásait, és eközben mintegy tudományos leírását adja a féltékenység kórtanának. Hiszen mirólunk van szó. Störr kapitány és felesége mi vagyunk: férfiak és nők, férjek és feleségek, szeretők és egymást csalók, a történet pedig nem más, mint annak a távolságnak a felmérése, mely bennünket mindig elválaszt egymástól, az az állandóan jelenvaló, reflexeinkbe és idegeinkbe beivódott idegenség, mely legboldogabb perceinkben is ott lappang közöttünk.
William Somerset Maugham : Színes fátyol
Egy napon észrevette, hogy már egy hete nem gondol Charlie-ra, s nem is álmodik vele. Szíve hirtelen megdobbant: kigyógyult! Közönyösen tudott róla gondolkozni. Már nem szerette. Ó, míly megkönnyebbülés!...
¨
Különös volt visszaemlékezni rá, hogy mennyire epekedett utána; azt hitte, hogy az élet ezentúl nem nyújthat neki egyebet szenvedésnél. És most már nevetni tudott. Milyen hitvány alak is volt ez a Charlie! Milyen bolond volt ő! Most már alig értette, mit szerethetett rajta... "Szabad vagyok" gondolta, "végre szabad, szabad!"
¨
A fordulatokban bővelkedő szerelmi háromszög-történet romantikus környezetben, a 30-as években, Kínában játszódik. A megcsalást leleplező és kiengesztelődni képtelen férj kettős öngyilkossági szándékkal egy kolera sújtotta városba viszi feleségét. Kettejük vívódása, lelki fejlődésrajza ez a könyv. A történet 1934-ben készült amerikai filmváltozatában Greta Garbo tette emlékezetessé Kitty alakját. 2006-ban John Curran rendezett új, nagyszabású filmet, Naomi Watts és Edward Norton főszereplésével, az Oscar-jelölt Ron Nyswaner forgatókönyve alapján.
Utolsó kommentek