cdbhvarazsfirka

Az elfogadás reményében vagy üzleti megfontolásból - sok nő választ férfinevet, ha írói karrierbe kezd. Nőnap alkalmából összeszedtem 5 híres férfiszerzőt, aki valójában nő!

1. George Sand - Amandine Aurore Lucile Dupin

Minden idők tán leghíresebb, de minden bizonnyal leghírhedtebb férfi álnéven alkotó írónője George Sand, aki a 19. század közepén a virágzó párizsi művészélet nagyasszonyának számított, élete során számos híresség (Alfred de Musset, Frédéric Chopin, Prosper Mérimée) szeretője és élettársa is volt. Róla mindenki tudta, hogy kit takar az álneve, melyet tehát nem a rejtőzködés, hanem épp ellenkezőleg, a provokáció és a női egyenjogúságért folytatott küzdelem szándéka ihletett - az eredete pedig Sand első műveihez köthető, melyeket még Jules Sandeau íróval közösen alkottak meg, a közös 'Jules Sand' álnéven. Az arisztokrata származású George Sand elsősorban regényeket és novellákat írt, melyek közül jó néhány olvasható magyarul, ahogyan az önéletrajzi kötete is.

2. Currer Bell - Charlotte Brontë

A 19. századi epika legfontosabb szerzői között található a három Brontë nővér, akik rövid életük és kisszámú műveik ellenére is óriási hatást gyakoroltak az angol irodalomra. Első publikációjukat viszont még férfinéven jegyezték a könnyebb elfogadás reményében: közös verseskötetet adtak ki Currer, Ellis és Acton Bellként - melyből még így is csak összesen két példány fogyott el. Nem úgy a későbbi regényeikből, mint például a Charlotte által írt Jane Eyre-ből, mely először még szintén a Currer Bell álnév alatt jelent meg, komoly vitát generálva a korabeli irodalmi életben a szerző nemét illetően. Charlotte Brontë azután kilépett a nyilvánosság elé, későbbi regényei is már a saját nevén jöttek ki, azóta pedig már a Jane Eyre is így olvasható.

3. George Eliot - Mary Anne Evans

Szintén a viktoriánus korban alkotott, és szintén elsősorban regényeket írt George Eliot, azaz Mary Anne Evans, aki saját bevallása szerint azért kezdett publikálni férfinéven, hogy így komolyabban vegyék a műveit, és mentesüljön a "női irodalmat" sújtó sztereotípiák alól. No meg a magánéletét is védte vele, mivel élete jelentős részében házasságon kívüli, "botrányos" kapcsolatban élt a nős filozófus-író George Henry Lewes-zal. Az első regényének sikere után aztán felfedte kilétét, de ez nem változtatta meg a művei megítélését - ő pedig maradt a már jól bejáratott férfiúi névnél.

4. Isak Dinesen - Karen Blixen

A Volt egy farmom Afrikában című közkedvelt regény (melyből a Távol Afrikától című, még inkább közkedvelt film készült) írónőjéről nálunk kevesen tudják, hogy eredetileg férfi álnéven jelentette meg a műveit, hiszen hozzánk már az eredeti nevén érkeztek el a könyvei. De angol nyelvterületen még ma is Isak Dinesen néven ismertebb, sőt publikált Pierre Andrezelként és Osceolaként is, mely utóbbi eredetileg egy indián törzsfőnök neve. Blixen esetében a nevek mögé rejtőzés okai családiak voltak: egy közismert, előkelő származású dán família tagjaként könnyebb volt így az (írói) élet a 20. század első felében.

5. Robert Galbraith - J. K. Rowling - Joanne Rowling

Amikor Joanne Rowling megírta a Harry Potter-regénysorozat első kötetét, és kiadót talált vele, a megjelenés előtt azt javasolták neki, hogy ne az eredeti nevén jelentesse meg azt, mert a potenciális kamaszfiú-olvasókat elriaszthatja egy női szerző, valami lányregényt feltételezve a könyvben. Így hát Rowling a semleges 'J. K.' mellett döntött, saját keresztnevének kezdőbetűje mellé odatéve a nagyanyjáét is.
Jó néhány évvel később, már világhírű és dúsgazdag írónőként Rowling újra álnév használata mellett döntött, amikor 2013-ban kiadta The Cuckoo's Calling című krimijét a 'Robert Galbraith' név alatt, mondván nem akarja terhelni a korábbi könyvei sikerével ezt a teljesen más műfajú kötetet. A sors iróniája, hogy a krimi nem fogyott túl jól - egészen addig, míg ki nem derült, hogy valójában Rowling műve, utána elkapkodták. Úgy tűnik, vannak esetek, amikor a férfi írói név hátrányt is jelenthet...