cdbhvarazsfirka

Mivel már foglalkoztunk az írás lélektani részével, gondoltam kutakodok egy picit a gyakorlati módszerek irányában is. Randy Ingermanson híres hópihe-metódusával fogunk ma foglalkozni, ami egy hosszabb lélegzetű mű igényes megtervezéséhez talán a legjobb eszköz.

˜

Randy Ingermanson szoftvertervező mérnökként dolgozott, mielőtt kipróbálta magát a regényírás műfajában. A programozói tapasztalatait felhasználva alkotta meg a „hópihe-metódust”, aminek segítségével regényeit írja, és ami sok más írónak is segített már.

A hópihe-metódus nem más, mint egy módszer arra, hogy meglévő regény-ötletünket szervezett formában vethessük papírra.

- A hópihe-metódus nem az írás folyamatának része, hanem maga az írásra való felkészülés, amely – ha már fejben eljátszottál az ötlettel és a témával – segít megtenni az első lépéseket.

- A hópihe benned kristályosodik: kialakul a történet, annak logikája, a környezet, a karakterek, a konfliktusok, ez események egymásra ható fejlődése. Mindez végül egy összefüggő egészet alkot.

- Amíg nincs hópihéd, kockázatos az írásnak látnod, hiszen lehet, hogy már a felénél jársz, amikor hirtelen rádöbbensz, dobhatod ki az egészet.

˜

Miért fontos a tervezés?

„Regényt írni könnyű. Jó regényt írni nehéz.” Egy jó regényhez, elengedhetetlen a tervezés, mégha az maga az írás közben történik is, bár úgy nyilvánvalóan fényévekkel nehezebb. Ám a kreatív ihletet követő alkotói lendületünk gyakran hagy nagy logikai hibákat, melyeket idegtépő lesz utólag kibogózni. 

Ezen módszer esetében sem ígérheti senki, hogy mindenki számára tökéletes lesz. A lényeg az, hogy a leginkább bevált utat válasszuk, hiszen ahány író, kreatív elme, annyiféle gondolkodásmód, ezért igen relatív, hogy egyes írók számára, mi az, ami a leginkább keretbe foglalja és szervezetté teszi az írást.

Még mielőtt belekezdenénk az írásba..

A legtöbb írónak, már él a fejében egyfajta kép a megírandó regényről, annak karaktereiről. Utánaolvas a választott témának, jegyzeteket ír, kiválasztja a mondanivalót, megtervezi a cselekményt. A hópihe-metódus pontosan ezeket az előzményeket feltételezi. Tehát ezek nélkül sajnos a módszer sem képes csodákra. Nem kell tökéletes képpel rendelkeznünk, de valamilyen képpel muszáj, hogy neki tudjunk kezdeni a munkának.

Írói dokumentumnak hívjuk az ezen írási szakaszban keletkezett jegyzeteket. Ezen dokumentum megírásával megelőzhetjük, hogy egy több száz oldalas kézirat leírása után rádöbbenjünk, hogy alapjaiban kell újragondolnunk, melyet követően elönt minket a vágy, hogy eggyé tegyük a szemeteskosárral. 

˜

Lássuk tehát Randy Ingermanson tízlépéses hópihe-metódusát az írói dokumentum összeállítására!

1. lépés: Foglald össze egyetlen mondatban a regényedet! Ez a mondat felel meg egy hópehely kezdő formájának. Randy első regényének kulcsmondata így hangzott:  „Egy elvetemült fizikus visszautazik az időben, hogy megölje Pál apostolt.” Ez lesz a reklámmondatod, így hozd ki belőle a legtöbbet, amit csak tudsz!

Tippek a mondatodhoz:

- Ügyelj a rövidségre, minél kevesebb szót használsz, annál jobb! Próbálj meg 15 szónál kevesebbet írni!

- Ne írj neveket! A „következtetés tudományának legkiemelkedőbb detektíve” hatásosabb, mint ha azt írod, hogy Sherlock Holmes.

- Érdemes elolvasni a könyveken az egy mondatos ajánlást, mely még megelőzi a tartalom leírását! Az egy mondatos tartalomleírás külön művészeti ág. 

2. lépés: Bővítsd ki ezt a mondatot egy egész bekezdéssé, ami leírja a történet körülményeit! Le kell írnod a főbb tragikus fordulatokat és a regény végét! Ez alkotja a hópehely második szintjét.

Randy a következőt javasolja a regény felépítéséhez: 3 csapás és 1 megoldás (a csapások fedik le a regény első három negyedét, és az utolsó negyedet a megoldás). Az első csapás még érkezhet kívülről, de a második és harmadik csapás jó, ha abban gyökerezik, hogy a főhős megpróbálja megoldani a problémát, miközben minden egyre rosszabbul alakul.

A bekezdés álljon 5 mondatból:

- egy mondat a háttér bemutatására

- egy-egy mondat a tragikus fordulatokról

- egy mondat a befejezésnek

3. lépés: Az első két pont segített nagy vonalakban áttekintened a történetedet. Most ugyanezt kell tenned a szereplőiddel és az ő útjukkal a történet során. A karakterek a legfontosabb részei a történetnek, ezért a tervezésükbe fektetett idő sokszorosan megtérül.

A karaktereidre szánj egy órát, és írj róluk egy-egy oldalas összefoglalót, amely tartalmazza a következőket:

• a karakter neve
• egy mondatos összefoglaló a karakter útjáról a történetben
• a karakter motivációja (mit akar elérni elviekben?)
• a karakter célja (mit akar elérni konkrétan?)
• a karakter konfliktusa (mi akadályozza őt a céljai elérésében?)
• a karakter beteljesülése (mit tanul, hogyan változik meg?)

Nagyon fontos, hogy ha úgy érzed, javítani szeretnél ezután az egy mondatos összefoglalódon, nyugodtan tedd meg! Ez csupán azt jelenti, hogy megtudtál valamit a történetről, amiről eddig nem volt aktív tudomásod. Ez ugyanúgy vonatkozik a későbbiekre is. Visszatérhetsz a korábban leírtakhoz és javíthatod őket, így fejlődik a történet teljes egészében. Még inkább most tedd meg, mint száz oldal után.

Szintén fontos, hogy ne aggódj, ha tökéletlennek érzed ezeket az első vázlatokat! Nem kell tökéletesnek lenniük, hiszen még csak a tervezés elején jársz, és ahogy haladsz, egyre többet fogsz megtudni a történetedről.

4. lépés: Ez az a lépés, ahol meg kell születnie az ötletnek, miszerint fog felépülni a történet váza. Ha az alapötleted hibás és a történeted mégsem érdemes rá, hogy megírd, itt valószínűleg rá fogsz jönni, alig több, mint egy hét munka után, megelőzve azt, hogy több száz oldal és több száz óra munka után döbbenj rá ugyanerre.

Tehát vedd elő ismét a 2. pontban írt összefoglalót, és szánj rá néhány órát, hogy tovább gyarapítsd a történetet! Minden mondatból írj egy-egy bekezdést! Valamennyi bekezdés egy tragikus fordulattal végződjön, kivéve az utolsót, amely a könyv végkifejletét mutatja be. 

5. lépés: A főbb szereplőidről írj egy-egy oldalas, a többi szereplődről fél-fél oldalas leírást! Ezt karakter szinopszisnak hívják, mely elmeséli a történetet az adott karakter szemszögéből. Ahogy mindig, nyugodtan térj vissza a korábban megírtakhoz, amikor valami érdekes dolgot tanultál a karaktereidtől!

6. lépés: Van már egy tömör történeted a főbb cselekményszálakkal együtt. Vedd elő a 4. pontban írt egy oldalas összefoglalót és bővítsd ki négy oldalas szinopszissá! Tulajdonképpen az egyes bekezdéseket kell nagyjából egy oldalasra gyarapítanod. Itt kezd majd kirajzolódni előtted a történet magasabb szintű logikája.

Fontos stratégiai döntéseket kell hoznod, és biztosan vissza akarsz majd térni a korábbi részekhez, hogy helyre tegyél olyan dolgokat, amiknek a magyarázata csak most világosodott meg előtted.

7. lépés: Most következik az a lépés, amikor a karakterleírásaidat kiforrott jellemekké kell fejlesztened, részletezve minden apróságot, melyet tudni lehet a szereplőkről. A legfontosabb, hogy leírd, milyen változáson megy keresztül a szereplőd a regény végére!

Ebben a lépésben a 3. pontban leírtakat fejleszted tovább, és biztosan visszatérsz majd átírni a korábbiakat. Ezáltal a történet karakter-vezérelt lesz, úgyhogy hagyd, hogy a karaktereid vezessenek, milyenek is akarnak lenni és hogyan akarják befolyásolni a történetet!

8. lépés: Mielőtt nekilátnál az írás folyamatának, még néhány dolgot meg kell tenned, hogy a végeredmény ne egy kaotikus első változat legyen. Vedd elő ismét a 6. lépésben írt 4 oldalas összefoglalót, és ez alapján állítsd össze a jelenetek listáját, amikből összeáll majd a regényed!

Ehhez használj táblázatkezelőt (pl. Excel):

- minden jelenetnek feleltess meg egy sort (az első oszlopban sorold fel a jeleneteket)

- a második oszlopban jelöld, melyik karakter szemszögéből játszódik a történet

- egy következő (széles) oszlopban írd le, mi történik a jelenetben

- egy újabb oszlopban felsorolhatod, hány oldalasra tervezed a jelenetet!

9. lépés:  Írj egy narratív leírást a történetről! A táblázat minden sorához írj egy több bekezdéses leírást az adott jelenetről, párbeszédekkel, az alapvető konfliktus felvázolásával. Ha a jelenet nem tartalmaz konfliktust, adj hozzá egyet, vagy pedig húzd ki a jelenetet!

Írj fejezetenként egy-két oldalt, minden fejezetet új oldalon kezdve, majd nyomtasd ki és fűzd le egy mappába, így az egyes fejezetek könnyen felcserélhetők maradnak! Gondolhatsz erre úgy, mint a kézirat legelső változatára.

10. lépés: Elérkeztél ahhoz a ponthoz, ahol nekiülhetsz megírni a regényt. Csodálkozni fogsz, milyen könnyedén fog már menni. Rengeteg apró logikai kérdést kell megoldanod, de sokkal élvezetesebb és könnyebb úgy, ha az alapvető struktúra már megvan, és a stratégiai döntések meghozatalának gondját már levette a válladról az írói dokumentum. A tervezői dokumentum nem tökéletes, hanem egy élő és változó segítség ahhoz, hogy megírd a regényed. 

Ahogy a hópihe-metódus segítségével előállított dokumentum, úgy ez sem kőbe vésett stratégia. Lehet, hogy ez lesz az, ami működik a számodra és segít megírni a regényed, de az is lehet, hogy nem. A lényeg, hogy találd meg a számodra legmegfelelőbb módszert, és ne ess kétségbe, ha nem azonnali siker koronázza valamelyiket, mert az nem jelenti azt, hogy nem is lesz sikerélményed soha, csupán azt, hogy nem a megfelelő módszerrel próbálkoztál.

Ha tetszett a cikk, kövesd a Varázsfirkát a Facebook-on is, hogy ne maradj le a további hasznos, írással kapcsolatos bejegyzésekről!