cdbhvarazsfirka

Az év legrövidebb éjszakáján a nyári napfordulót ünnepeljük.

Ezt a rövid éjszakát pedig kár is alvással tölteni, fogjunk inkább egy témához kapcsolódó könyvet,

miután kellően elmélyedtünk eme varázslatos éjszaka népszokásaiban!

Szent Iván-napi magyar népszokások

A Szent Iván naphoz fűződő hiedelmek és szokások egyrészt a szomszédos népektől, másrészt egyházi közvetítéssel kerültek hozzánk. A magyar szokások szerint régen a június hónapot is Szent Iván havának nevezték. A nyárközépi tűzgyújtást, illetve a tűzcsóvák forgatását (népies nevén lobogózást) a történelmi Magyarország egyes területein, főleg Nyitra megyében Szent Iván napi dalok éneklése kísérte.

A tűzgyújtás talán az összes hagyomány közül a legelterjedtebb. Eszerint a tűzrakást háromszor kellett átugrania mindenkinek, aki azt akarta, hogy Szent János illetve Szent Iván segítsége által a Szentháromságnál kegyelmet nyerjen. A tűz egyfajta védő-erőt is jelentett az emberek számára, akik az ünnepek végén a ház falára akasztották a tűz körbetáncolása alkalmával viselt koszorút, hogy az megvédje őket a későbbi tűzkároktól, természeti csapásoktól és a gonosztól.

A tűz körül álló asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, s ezeket később fürdők készítéséhez használták fel. Gyógyító hatást tulajdonítottak a tűzbe vetett almának is: aki abból eszik, nem betegszik meg. Baranya megyében a sírokra is tettek a sült almából, míg Csongrád megyében azt tartották, hogy a tűzbe dobott alma édes ízét az elhunyt rokonok is megízlelhetik.

Varázslatok a szerelemért, bőségért

Szerelmi praktikák és jóslások is fűződnek ehhez a naphoz. A szalmából és a többféle fából megrakott tűz fölött a hagyomány szerint a lányok átugráltak, amíg a fiúk azt figyelték, ki mozog közülük a legtetszetősebben. Az ugrások magasságából és irányából persze sokféle jövendölést lehetett kiolvasni.

Kedvelt tradíció volt, hogy a falu hajadonjai körbetáncolták a meggyújtott farakást, majd amikor az utolsó szikra is kialudt, a kenderföldre mentek, és mindannyian leheveredtek, majd ruhájukat leporolva felálltak. A hiedelmek szerint amelyikük után a letiport kender felállt, az a következő évben férjet talál magának.

A naptárreformok miatt van csúszás

A nyári napforduló az évnek az a jellegzetes időpontja, amikor a Nap az égbolton a legmagasabb delelési ponton áll. A Föld – különösen az északi félteke – ilyenkor terményekben bővelkedik, szépsége és ereje teljében van. A nappalok a következő napfordulóig innentől már csak rövidülhetnek. Ezen a napon – június 21-én – az év leghosszabb nappalát és legrövidebb éjjelét élhetjük meg évről-évre.

Szent Iván éjjele mégsem június 21-ére, hanem június 24-ére esik. Oka a tropikus időszámítási mód sajátosságában és a tényleges naptári évek közti különbségben, illetve az egykori naptári reformokban rejlik. A nyár csillagászati értelemben vett kezdete korábban valóban június 24-ére esett, de az eltolódás miatt három nappal korábbra, június 21-ére került.

♥♥♥

Éjjeli olvasásra ajánlott könyvek:

1. Szentivánéji álom - William Shakespeare

E tündérjátékról úgy tartják, egy főúri esküvő alkalmából íródott.

Erről szól maga a darab is, a szerelemről, a házasságról, a

szenvedélyről, az akadályok legyőzéséről. Szentivánéj egyetlen

hatalmas nászéjszaka. Puck, a csúfondáros apród, aki miatt kitör a

háborúság a tündérkirály és tündérkirálynő között, minden kergetőző,

egymást űző szerelmesnek jelképe lehet, akik szüntelen váltakozásban

ragyognak fel egyért s taszítják el a másikat. Mintha a való életben is

Puck gonoszságára fordulna meg minden, majd jótékony varázslatára

az éj végére valahogy mégis összerendeződne. Tündéri álomvilág

civódással, féltéssel, ellenállhatatlan vágyakkal

2. Szent Iván-éji gyilkosság - Henning Mankell

Minden év június 21-én, az örömök napján, a legendás Szent Iván-éjen

jelmezbe öltöznek, hogy még jobb legyen a játék, még kevésbé béklyózza le

őket a valóság. De ebben az évben a turistákat bénítja meg a látvány

hetekkel később, amikor rábukkannak a három fiatalra egy néptelen

természetvédelmi területen. Élettelen testüket még mindig parókák, zsabók

és fűzők ékesítik. Mint félredobott bábok, akik már nem kellenek a

bábjátékosnak, hevernek holtan. Meggyilkolták őket. Szinte ezzel egy

időben szétlőtt arccal találnak rá a lakásában Wallander felügyelő nagyra

becsült munkatársára, Svedbergre. Van-e összefüggés a két eset között?

Egy gyilkos, aki képtelen elviselni a fiatal, boldog emberek látványát, és egy

felügyelő, aki még soha nem volt ennyire kétségbeesett, ennyire magányos,

ennyire rokonszenves.

(A borító nem túl biztató, de a 90%-os könyvértékelések meggyőztek)

3.  Szent Iván-éji emlék - Victoria Holt

Annora Cadorson kisasszony imádott szülei vidéki birtokán, egy

szépséges kastélyban élő széltől is óvott, nyugalmas életét, mígnem

egyszer, Szent Iván éjszakáján akaratlanul olyan borzalmas

eseménynek lesz szemtanúja, amely kísérteni fogja egy életen át.

Boszorkányégetés, izgalmas ausztráliai utazás, a Viktória-kori

időkhöz képest meglepően sok törvénytelen gyerek, személyes

tragédiák és politikai gaztettek, gonosz cselszövők, birtokra éhes

csalók, önfeláldozó szélhámosok és persze a minden

megpróbáltatást kiálló igaz szerelem – ezek és a sok-sok rendkívüli

kaland teszik letehetetlenné a már Victoria Holt néven is világhírűvé

vált írónő tizenharmadik regényét.