A közhely szerint, öngyilkos nemzet vagyunk. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy pár perc alatt találunk több híres magyar írót, költőt, akik saját kezükkel vetettek véget életüknek.
1. József Attila (1905 - 1937)

Tragikus sorsú költőnk került az első helyre, hiszen halála körülményei máig foglalkoztatják a közvéleményt. Az általánosan elfogadott nézet szerint utolsó heteit nővéreivel töltötte Szárszón, majd halála napján, 1937 december 3-án sétálni indult, és megmagyarázhatatlan módon egy lassan közlekedő tehervonat alá esett. Vélhetően öngyilkos lett, de időről-időre feltűnik olyan vélemény is, mely szerint szerencsétlen baleset történt. A ma múzeumként működő szárszói házban az életművet részletesen bemutató kiállítás egyetlen kissé túlzó részlete az a hatalmas keretben kiállított véres ing, amit József Attila a halálakor viselt, előtte pedig a földre fektették a vonatsín egy jókora darabját is.
2. Csáth Géza (1887 - 1919)

Csáth Géza nyíltan vállalta ópium- és morfiumfüggőségét, mindig is azt tartotta, hogy függőségei segítségével képes igazán maradandót alkotni. Ám állapota annyira leromlott, hogy úgy döntött, megszabadul szenvedélyétől. A leszokást elősegítendő falusi orvos lett Földesen, majd Regőcén. Környezetével azonban nem jött ki, megromlott a kapcsolat közte és a falusiak között, fokozódott paranoiája. 1919-ben már a bajai elmeosztályon ápolták, ám sikerült megszöknie. Visszatért otthonába, lelőtte terhes feleségét, majd saját életének is próbált véget vetni. Ám ekkor elfogták és a szabadkai Mária Valéria Közkórházba vitték. Innen is megszökött, végül a szerb demarkációs vonalnál Szabadka közelében 1919. szeptember 11-én feltartóztatták ugyan, de sikerült a szándéka: egy pantopon nevű szer segítségével megölte magát.
3. Márai Sándor (1900 - 1989)

Márai idősen, magányosan halt meg, nem tudta feldolgozni felesége, majd nem sokkal később fogadott fia halálát, ezért 1989. február 22-én főbe lőtte magát. A sors kegyetlen fintora, hogy ezután, a rendszerváltással művei ismét nagyobb teret kaptak itthon, s A gyertyák csonkig égnek sikere után nemzetközi népszerűsége is egyre nőtt.
4. Wass Albert (1908 - 1998)

Az Egyesült Államokban töltött emigrációja során a Floridai-félsziget közepén elhelyezkedő Oscala Nemzeti Park területén lakott haláláig. Saját vadászpuskájával végzett magával 1998. február 17-én: szájába vette a puska csövét, s elsütötte a fegyvert. Nehéz anyagi helyzetbe került, mert szélhámosok kiforgatták a vagyonából (ami leginkább temérdek könyvének szerzői joga volt). Kívánsága teljesült azzal, hogy hamvai Erdélyben, az egykori Kemény-kastély kertjében, Kemény János mellett nyugszanak.
5. Juhász Gyula (1883 - 1937)

Juhász Gyulát 1929-től kezdve haláláig kilenc alkalommal kezelték a szegedi Ideg- és Elmegyógyászati klinikán.
Czeizel Endre tanulmányában részletesen elemzi az esetet, az utolsó napról így ír:
"Az idegklinikáról való utolsó távozása után rokonai állandó lehangoltságáról számoltak be, senkivel sem érintkezett, még édesanyjával sem beszélt. Csak erős altató hatására tudott aludni, étvágya azonban kielégítő volt, de az újságolvasáson kívül mást nem csinált. 1937 április 5-én nem kelt fel szokásos időben, sőt édesanyja tíz óra tájban sem tudott lelket verni belé. Ekkor vette észre, hogy az általa őrzött veronálos doboz, amelyben a költőtől távol, elrejtve tartotta a napi adagokra elkülönített gyógyszert, üres. Eszerint a gyógyszeres önmérgezésre április 4-én, születésnapjának estéjén kerülhetett sor. (...) A klinikán minden orvosi erőfeszítés hiábavalónak bizonyult, mély öntudatlanságából nem tudták visszahozni." 1937. április 6-án, ötvennégy éves korában halt meg.
6. Osvát Ernő (1877 - 1929)

A Nyugat elindítója és szerkesztője, Babits és Móricz felfedezője, "a legjobb olvasó", aki úgy szerkesztette a Nyugatot, hogy összesen kétszer írt bele szerzőként saját maga, nem tudta elviselni a fájdalmat, amit lánya, Ágnes elvesztése okozott, ezért 1929. október 28-án este mellbe lőtte magát. Maga is beteg volt: Kosztolányit például a húszas évek közepén felszólította, hogy fejezze be műveit, amennyiben azt akarja, hogy ő még olvassa azokat; mégis lánya halála volt az, ami őt is elszólította. Osvát Ágnes gyógyíthatatlan tuberkulózisban szenvedett, 1921-től nyolc és fél éven át volt ágyhoz kötött beteg. Osvát felesége 1927-ben lett öngyilkos; az apa ezután egyedül ápolta Ágnest. Végakarata szerint, amelyet haláluk napján a szerkesztőségben vetett papírra, sem a temetésén, sem a Nyugatban nem emlékeztek meg róla. Aznap este Ágnes rohamainak megindulásakor hiába adták be sorra az injekciókat; miután lánya meghalt, Osvát mellbe lőtte magát, de csak a Rókus Kórházba szállítása után halt meg.
7. Szilágyi Domokos (1938 - 1976)

Szilágyi Domokos, az erdélyi magyar avantgárd irodalom kiemelkedő alakja 1976. november 2-án Kolozsvárott önkezével vetett véget életének. Feladta, nem akart tovább küzdeni súlyos betegségével. Négy nappal később a Házsongárdi temetőben temették el, Nagy László búcsúztatta. A költőről 2006-ban felröppent a hír, hogy a Securitate ügynöke volt, amit sosem tudott feldolgozni - ennek fényében halálát és betegségét úgy is értelmezik, hogy nem tudta megbocsátani magának tettét, amely végleg felőrölte.
8. Hervay Gizella (1934 - 1982)

Hervay Gizella költőnő öngyilkosságával tragikus családi történetre tett pontot: 1977-ben a bukaresti földrengésben meghalt a fia, és ezt a tragédiát már nem tudta kiheverni. Akárcsak férje, Szilágyi Domokos 1976-ban, Hervay is maga döntött úgy 1982. július 2-án, hogy véget vet életnek.
Egy korábbi, hasonló bejegyzésemben külföldi írók tragédiáiról is olvashatsz:
Forrás: Litera
Utolsó kommentek