A tehetséges író élete hatalmas kockázattal jár az ember legsebezhetőbb pontja, vagyis a tudata számára. Olyan lélekben nem teljesen egészséges írók listája következik most, akik nemcsak nagyszerű irodalmi műveket adtak a világnak, de zseniális alkotói ihlettel látták el azt az elkövetkezendő évekre.
Első páciens: Edgar Allan Poe
Amerikai író, költő (1809–1849)
Diagnózis: Lelki zavar, pontos diagnózis nem került megállapításra.
Tünetek: Sötétségtől való félelem, emlékezetzavar, üldözési mánia, magatartászavar, hallucinációk.
Betegségének története: Edgar Poe már az 1830-as évek végétől időszakos depresszióban szenvedett, emellett az alkoholfogyasztás is rossz hatással volt a pszichikumára. (melyhez hamarosan az ópiumhasználat is hozzáadódott).
Poe lelkiállapotát lényegesen rontotta fiatal feleségének komoly betegsége is (az akkor 13 éves Virginia nevű unokatestvérét vette nőül; hét év házasság után, 1842-ben Virginia tuberkulózissal fertőződött meg, majd öt év múlva belehalt betegségébe).
Virginia halála után Poe az életéből maradt csupán két évben többször szerelembe esett, és két házassági próbálkozást élt még meg. Nem sokkal az esküvő előtt Poe leitta magát, és beszámíthatatlan állapotba került. Az írót egy klinikára szállították, ahol öt nappal később borzalmas hallucinációktól szenvedve életét vesztette. Poe egyik legszörnyűbb rémálma, hogy egyedül hal meg, valóra vált.
Világra hagyományozott eszmei öröksége: A két legismertebb újkori irodalmi műfaj. Az első a horrorregény (vagy elbeszélés). A második műfaj a detektívregény. Éppen monsieur August Dupin, Poe elbeszéléseinek hőse (A Morgue utcai kettős gyilkosság, Marie Roget titka) volt az irodalomban a deduktív módszer előfutára, azaz Sherlock Holmes méltó elődje.
Második páciens: Ernest Hemingway
Amerikai író (1899–1961)
Diagnózis: Erős depresszió, elmezavar.
Tünetek: Öngyilkosságra való hajlam, üldözési mánia, ideggyengeség.
Betegségének története: 1960-ban Hemingway visszatért Kubából az USA-ba. Gyakori depressziós tüneteket produkált, amelyek félelemérzettel és bizonytalansággal párosultak, gyakorlatilag írni sem tudott, ezért önként beleegyezett a pszichiátriai kezelésbe.
Hemingway húsz elektrosokk-terápián esett át, amelyekről a következőket mondta: „Az orvosok, akik elektrosokkal kezeltek, nem értik meg az írókat: Mi értelme volt elpusztítani az emlékezetemet, és átmosni az agyamat, amellyel a kenyerem keresem, és ezzel a tönk szélére sodorni engem? Ez volt a legpompásabb gyógymód, csak éppen elvesztették a pácienst.”
A klinikáról kiszabadulva Hemingway változatlanul meg volt győződve arról, hogy nem tud írni, ezért döntött úgy, hogy főbe lövi magát kedvenc kétcsövű fegyverével, melynek mindkét csöve töltve volt.
Világra hagyományozott eszmei öröksége: Az új irodalmi eljárás, a „jéghegy elv”, amikor a látszólag keveset mondó szöveget gazdag, szívet tépő, rejtett mondanivaló szövi át. A „macsóság” új példája, amely ugyanúgy megnyilvánul munkásságában, mint életében.
Hemingway hőse kegyetlen, szűkszavú harcos, aki tudja, hogy a háború hasztalan, de a végsőkig harcol. Hemingway leginkább kompromisszumot nem ismerő hőse bizonyára a halász, Santiago (Az öreg halász és a tenger), akivel Hemingway a következő frázist kimondatja:
„Az ember nem arra született, hogy legyőzzék. Az embert el lehet pusztítani, de nem lehet legyőzni.” Maga Hemingway vadász, katona, tengerész, halász, utazó, Nobel-díjas író volt, akinek a testét teljesen ellepték a hegek, és aki mindenki hatalmas kiábrándulására nem harcolt a végsőkig. Máskülönben nem adta fel az elveit: „A férfiaknak nincs joguk ágyban meghalni, csak háborúban vagy golyóval a homlokukban” – mondta.
Harmadik páciens: Franz Kafka
Cseh író (1883–1924)
Diagnózis: Neurózis, pszichaszténia, folyamatos depressziós állapot.
Tünetek: Apátiás rohamokkal keveredő ingerlékenység, alvászavar, félelem felerősödése, pszichoszomatikus zavarok az intim szférában.
Betegségének története: Kafka mély pszichológiai zavarai az édesapjával és családjával való kapcsolatában, valamint a nehézkes, bonyodalmas szerelmi életében gyökereztek. Kafkát a családban senki sem támogatta az írásban, így rejtőzködve kellett foglalkoznia szenvedélyével.
„Számomra ez egy szörnyű kettős élet – írta a naplójában –, amelyből lehet, hogy csak egy kiút van, az őrület.”
Amikor az apja erőltetni kezdte, hogy a szolgálat után fia még a boltjában is dolgozzon, és ne foglalkozzon holmi badarságokkal, Franz elhatározta, hogy öngyilkos lesz.
A következő sorok, melyek a Naplóim című kötetéből származnak, szemléletesen mutatják be ezt a belső harcot: „Nem tudok aludni. Csak látomások, semmi álom. Különös labilitás az egész belső lényem. Szörnyű a világ, amelyet a fejemben hordozok. Hogyan szabaduljak meg tőle, vagy szabadítsam ki úgy, hogy ne pusztítsam el?”
Kafka 41 évesen halt meg tuberkulózisban. Három hónapon át teljes agóniában élt, amely nemcsak a testét, de az elméjét is elpusztította.
Világra hagyományozott eszmei öröksége: Kafka nem volt ismert író életében, kevés művét adták ki, de halála után a munkássága új teret nyitott az irodalomban az olvasók előtt. A kafkai világ kétségbeesése, irtózatossága és kiúttalansága megalkotójának személyes drámájából nőtt ki, és új esztétikai iránnyá vált, amely a továbbiakban jellemzőjévé lett a XX. század irodalmának.
Negyedik páciens: Jean-Jacques Rousseau
Francia író, filozófus (1712–1778)
Diagnózis: Paranoia
Tünetek: Üldözési mánia
Betegségének története: Az író egyházzal és kormánnyal szembeni konfliktusa eredményeképpen, Rousseau kezdeti gyanakvása már-már beteges formát öltött.
Úgy tűnt neki, hogy mindenhol összeesküvés veszi körül, ezért kóborló életmódot folytatott, és sehol nem töltött el hosszabb időt, feltételezve, hogy minden barátja és ismerőse gonosz tervet forral ellene, vagy gyanúsítja őt valamivel.
Egy alkalommal Rousseau kitalálta, hogy a vár lakói, amelyben vendégeskedett, az egyik szolga megmérgezésével vádolják, ezért annak boncolását követelte.
Világra hagyományozott eszmei öröksége: Pedagógiai újítás. A modern nevelési tankönyvek több pontban ismétlik: a megtorló nevelési módszer felcserélésére Rousseau az ösztönzés és gyengédség módszerét ajánlotta; úgy vélte, hogy a gyereket fel kell szabadítani a száraz tények mechanikus ismétlése alól, és mindent élő példákon kell neki elmagyarázni egészen addig, amíg a gyerek pszichikailag kész lesz az új információ befogadására;Rousseau a neveléstudomány feladatának a természet által adott tehetség fejlesztését tekintette, nem pedig a személyiség korrekcióját.
Új irodalmi hőstípus és új irodalmi irányzatok. Rousseau fantáziájának szülötte a panaszos vadóc megalkotása is, akit az ész helyett az érzelmek (de a magas erkölcsiség érzelmei) vezérelnek, és amely tovább fejlődik a szentimentalizmus és romantika keretein belül.
A demokratikus állam eszméje, amely egyenesen következik a Társadalmi szerződés című munkájából. A forradalom eszméje.
Ötödik páciens: Nyikolaj Gogol
Orosz író (1809–1852)
Diagnózis: Skizofrénia, időszakos pszichózis
Tünetek: Hallucinációs képi élmények és hangok; apátiás periódusok és csökkentett ingerlékenységi állapot, amely idegrohamokkal váltakozott; depressziós állapot; erős hipochondria; klausztrofóbia.
Betegségének története: A skizofrénia különböző formái egészen élete végiéig kísérték Gogolt, de betegsége életének utolsó évében szemmel láthatóan előrehaladottá vált. 1852. január 26-án közeli barátjának nővére, Jekatyerina Mihajlovna Homjakova hastífuszban hunyt el, és ez a halál okozta az író életének legerősebb hipochondriás rohamát.
A február 11-e és 12-e közötti éjjelen az író elégette kéziratait, további állapota pedig folyamatosan romlott. Gyógykezelése nem járt pozitív eredményekkel. 1852-ben az író elhunyt. Halálának valódi oka mind a mai napig ismeretlen, ugyanakkor az a legvalószínűbb, hogy Gogol egyszerűen eljutott a teljes fizikai és idegkimerülés állapotáig – nem kizárt, hogy a pszichiáter időben nyújtott segítsége megmenthette volna az életét.
Világra hagyományozott eszmei öröksége: Különleges szeretet a kisember iránt (nyárspolgár), amely félig az undor, félig a sajnálat irányába húz. Hihetetlen pontossággal eltalált, jellegzetes orosz ismertetőjegyek teljes tárháza. Gogol jó néhány szerepmodellt kidolgozott (a legnagyszerűbbek a Holt lelkek szereplői), amelyek manapság is aktuálisak.
Forrás: AdMe.ru
Utolsó kommentek